egy boszorka van...

...három fia van, meg egy kertje és egy kutyája

Akik a maguk módján segítenek a veszélyhelyzet idején

2020. március 12. 13:39 - timeakecskes

Veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, mint azt már a híradásokból tudjuk. A COVID-19 koronavírus terjedésének megfékezése érdekében javasolt kerülni a tömeget, amibe sokaknak beletartozik a munkahelye vagy a tömegközlekedés is. Természetesen nem mindenki tudja megoldani, hogy távol maradjon ezektől, és a munkahelyeket egyelőre nem is érinti a veszélyhelyzeti rendelet, mégis sokan saját hatáskörben igyekeznek megoldani az otthoni munkavégzést. A száz főnél nagyobb rendezvények korlátozása érinti a színházakat, a mozikat, a sportrendezvényeket, sorra mondják le a futóversenyeket, de sokan étterembe se szívesen mennek, ami gazdaságilag nyilvánvalóan rosszul érinti ezeket a helyeket. A szülők közül sokan a közösségbe járó gyerekek otthon tartásán gondolkoznak.

Ebben a helyzetben vállalkozók és vállalkozónők, illetve megoldásközpontú gondolkodással megáldott átlagemberek keresik a maguk módján a segítség lehetőségeit. Indult egy kezdeményezés, ami azt célozza, hogy aki megteheti, ne váltsa vissza az elmaradó előadásokra váltott jegyeket, hogy ezzel ne hozza még nehezebb helyzetbe a színházakat. Egy társasházban kiragasztottak egy hirdetést, miszerint az idős, veszélyeztetettebb lakóknak szívesen bevásárolnak a fiatalabbak. Ebben a posztban összegyűjtöm azokat az ötleteket, megoldásokat, segítségeket, amelyeket azzal a céllal találtak ki, hogy segítséget nyújtsanak a jelenlegi helyzetben.

veszelyhelyzet.jpg

Vállalkozás, tanácsadás, home office 

  • Erdélyi Boróka időgazdálkodási tanácsadó, a Pareto lánya blog vezetője szívesen segít ingyenes telefonos home office tanácsadással, bővebben itt olvashatsz a lehetőségről.
  • Magyar Dorka szövegíró ingyenes konzultációt ajánl fel facebook oldalán home office, időmenedzselés vagy szövegírás területén, bővebben itt
  • A LogMeIn ingyenessé tette távmunkát segítő alkalmazását egészségügyi és oktatási intézmények, kormányzati és önkormányzati szervek, valamint korábbi ügyfeleik számára itt
  • Hasonlóan járt el a Zoho is, itt láthatjátok.
  • Ebben a csoportban virtuális asszisztensek segítenek kis- és középvállalkozásoknak a home office működtetésében. 

Otthonoktatás

  • A BOOKR Class és a BOOKR Kids is ingyenessé tette a tartalmait, itt tudjátok megnézni angolul és olaszul, itt a Kids verziót magyarul.
  • A Mozaik kiadó ingyenes digitális könyvekkel segíti az otthoni tanulást itt
  • Elindult az Online otthonoktatás facebook csoport nagyon sok anyaggal és ötlettel. 

Sport

  • A Rókás kör instant futóverseny 50% vagy 1500 forint erejéig átvállalja a nem 100%-ban megtérített károdat, ha a lefújt futóversenyed helyett inkább náluk indulsz.  Részletek itt
  • A Babával jógázom oldal rendszeres élő 15 perces jógaórákat tart online. 
  • Még egy babás, kismamás jógalehetőség itt
  • 21 napos online csikung gyakorlás ebben a csoportban. 
  • A Jógázó csoportban és oldalán Pazonyi Mónika naponta 1-2 alkalommal 10-15 perces átmozgató jógát tart a home office-ban dolgozóknak. 
  • A Gyerünk, anyukám április 12-ig ingyenes videótáras tornákat biztosít az otthon maradóknak.

Gyerekfelügyelet, ötletek kisgyerekekhez

  • Vincze Gabriella gyerekfelügyeletet vállal Győrben, saját gyerekeivel otthon lévő pedagógusként. Üzenetben kereshetitek!
  • A Gyermekpszichológus blog #karanténbanagyerekkel kihívást indított, amelyben két héten át megoszt egy-egy ötletet, amivel az otthon maradó kisgyerekes szülőknek segít.
  • A Minimatiné összegyűjtött néhány otthoni programlehetőséget gyerekeknek itt

Lelki segítség

  • A Theta Three online theta healing tanácsadással segít hétvégén is, részletekért keressétek a linkelt oldalán.
  • B. Tóth Erika életvezetési tanácsokkal tud segíteni ezen a linken. 
  • A Psziché Coaching egy hónapig 50% kedvezményt ad magánéleti, karrier- és kisvállalkozási Skype coachingra. 

Élelmiszer

  • A Piacrajárnimenő Mozgalom facebook oldalán gyűjti a ternelői piacok, kosárközösségek elérhetőségét a folyamatos élelmiszerellátás érdekében. Az oldal itt található. 

Kultúra

 

A lista folyamatosan bővül, kommentben küldjétek el, ha ti is hallotok hasonló kezdeményezésről!

komment

Írjunk naplót!

2020. március 11. 06:00 - timeakecskes

Stresszoldás és kreativitás szebbnél szebb füzetek segítségével

Tudtad, hogy aki rendszeresen ír naplót, az könnyebben küzd meg a stresszel? A naplóírás jót tesz a mentális egészségnek, rászoktat az érzelmek tudatos megfogalmazására és segít azokat feldolgozni. Növeli a koncentrációs készséget, természetesen az íráskészséget is, és fejleszti a fantáziát és a kreativitást. És persze nem mehetünk el a kézzel történő írás előnyei mellett sem: ez önmagában csökkenti a szorongást, javítja a szem-kéz koordinációt és nyugtató hatással van a fáradt idegeinkre.

A naplózás mellett szól az is, hogy szebbnél szebb füzetek, naplókötetek érhetők el az írószerboltokat elárasztó határidőnaplók mellett. Töredelmesen bevallom, hogy ez az a terület, ahol a minimalizmusom csorbát szenved, több naplóm van, mint amennyi ahhoz lenne szükséges, hogy egyszerűen leírjam a mindennapi történéseimet. Azért mégis érvényesülnek a környezettudatos elveim is: mindegyik naplóm hazai kézműves termék, nem hagytam súlyos karbonlábnyomot sem a tömeggyártás támogatásával, sem a messziről történő szállítással. Csak azért nem veszek újabb naplót, mert tetszik, mindegyiket használom, és mindegyiket kifejezetten hosszú távon, akár évekig. Grafomán és projektszemléletű emberként kialakult egy rendszerem, megvan, mit mire használok, mi vált be, és most úgy gondolom, talán az éves határidőnaplő az, amiből még ki fogok próbálni mást is, bár az idei egyelőre tökéletesnek tűnik.

A legtöbb naplóm Bomo Art termék. Ez a kézműves manufaktúra csodás, papír és bőr kötésű naplókat készít, számos szebbnél szebb stílusban és mintázattal. Az teszi különlegessé, hogy a webshopjában a kötést, a papírt, a mintázatot és a méretet, de még az oldalszámot is megválaszthatod, a variációk nagy számával gyakorlatilag személyre szabott naplót állíthatsz össze. A borítók nosztalgikus hangulatúak, számomra századeleji hangulatot idéznek meg, régi képeslapokat, térképeket, kottákat, botanikus könyvek lapjait vagy épp csempéket ábrázolnak. Magam is meglepődtem most, ahogy összeszedtem őket, hogy nyolc különbőző naplóm van tőlük, ennek legalább a felét ajándékba kaptam, egy pedig már betelt.

  • Van egy pici vászonkötésű notesz, amit leginkább listázásra használok, ebben vezetem az elolvasott könyveket, a nyaralási ötleteket, és régebben ebben volt az évtervezőm is, de az a könyvecske méretéhez képest túl sok helyet foglalt.
  • Van egy klasszikus értelemben vett naplóm, amibe a gondolataimat írom le, illetve ebben vezetem a hálanaplómat is, így van, amikor csak ez az egy mondat a napi bejegyzésem. Ez lassan betelik, kicsit lejjebb mutatom, hogy mi lesz az utódja!
  • Van aztán egy eléggé elnyűtt, szintén majdnem betelt „céges” naplóm, ebben írom a vállalkozásommal kapcsolatos ötleteket, a találkozók jegyzeteit, a feladatlistákat.
  • Van egy külön naplóm az önfejlesztés jegyében – évente legalább egy fejlesztő tanfolyamra, elvonulásra, tréningre szeretnék eljutni, ezeken mindig jó sok jegyzet születik, a második után eldöntöttem, hogy ezeknek bizony külön füzet kell, ne máshonnan kelljen kikeresgélni.
  • Van egy túranaplóm szép erdős, szarvasos borítóval, ez a mostohagyerek, amire sokkal kevesebb időt szánok, mint szeretnék – mivel a túrákról külön blogot is vezetek, most csak gyorsan lefirkantok néhány adatot hazaéréskor: távot, tájegységet, időjárást, hogy kivel voltam. Ez segít abban is, hogy néhány nappal később szépen összeálljon a blogbejegyzés.
  • Van még bullet journalom is, ennek a naplónak pontrácsosak az oldalai, és alkalmas arra, hogy a naptárlapokat magad rajzold meg benne. Ez inkább a kreativitás kiélésének, mint a kézírásnak ad teret, használom napi szokások vezetésére, kihívásokat listázok benne, de itt terveztem meg a karácsonyi ajándékokat is. Annyira profi nem vagyok, hogy magát a határidőnaplót saját kezűleg készítsem.

Ezeken kívül még két naplóm van, az egyik intimebb és valószínűleg ezt fogom legtöbb ideig használni: a gyönyörű, bőrkötésű, bőrszalaggal záródó naplóba tettem át idéntől az évtervezést. Ehhez csak évente kétszer nyúlok: december utolsó és január első napjaiban, amikor lezárom az aktuális évet és megkezdem az újat. Mindig nagyon izgalmas megnézni, hogy mire jutottam és mennyire sikerült teljesítenem az adott év elején kitűzött célokat, majd végiggondolni, hogy mit szeretnék elérni az épp megkezdődő évben. Ez a szép kötet ennek évekig biztos helyet fog adni.

A másik pedig az Egyboszorka napló, bizony ennek a blognak is külön projektfüzete van, tervekkel, címekkel, listákkal. Amikor csak beugrik egy téma, amiről írni szeretnék, felírom ebbe a füzetbe, jegyzetelek hozzá, ha utána kell járnom a témának, időpontokat fűzök mellé, és pipálom, amikor megszületett az írás. Ez már nem Bomo Art, hanem egy Natur Design márkájú, vonalazott füzet újrapapírból.

Mint láthatjátok, tényleg sok naplóm van, de számomra tudatossá teszi a használatukat, hogy mindegyik külön témához vagy projekthez kapcsolódik, így sokkal áttekinthetőbbek a jegyzeteim.

Biztosan szemet szúrt nektek ebben a listában, hogy még nem volt szó a határidőnaplóról, és lehetetlen, hogy valaki, aki ennyit ír, pont azt ne használjon. Nem okozok csalódást, természetesen használok azt is, és évek kísérletezése után most a Yellow Brick Road naplója tűnik a legjobb választásnak. Ez a napló amellett, hogy kedves és színes, nemcsak a szokásos napi teendőknek ad teret, hanem heti és havi önreflexiónak is, így minden vasárnap és minden hónap végén rászánok néhány percet arra, hogy megválaszolgassam a napló kérdéseit, és így tudatosan áttekintsem a hetemet vagy a hónapomat. Az év felénél lesz benne féléves újratervező is, de időnként sima hétköznapokon is megállít egy-egy kérdéssel vagy tippel. Szeretem, ahogy egy pillanatra kiszakít a napi rutinból és elgondolkodtat. És még ennél is sokoldalúbb, időnként figyelemfelkeltő írásokkal, holdnaptárral, megannyi apró finomsággal, amit csak használat közben fedezek fel benne.

Végül megmutatom, hogy mire váltok hamarosan, ha a klasszikus naplóm néhány oldal múlva betelik. Nemrégiben fedeztem fel a Libellus – Kézműves naplókat, amelyek az eddig általam használtaknál még jobban személyre szabhatóak. Ági ugyanis attól függően, hogy mire fogod használni a naplót, vagy mi a szívednek legkedvesebb stílus, motívum, olyan lapokat készít a naplóba, amilyet csak szeretnél, csak neked szóló üzenettel, rajzokkal, tematikával. Megválaszthatod a színvilágot, a lapok lehetnek fehérek, egy- vagy többszínűek, van nőies, férfias és tini kollekciója, egy aranybánya az oldala azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretik a szép, színvonalas kézműves papírtermékeket. Nagyjából 800 féle borítóminta közül választhatsz, a záródása lehet gumis vagy szalagos, biztos, hogy sehol nem fog szembejönni a naplód. Nekem egyelőre egy olyan - gyönyörű, igényes! – kötetem van, amit a honlapról készen választottam, tehát a belseje teljesen üres, a stílusa, színvilága azonban rögtön megszólított. Finom, nőies, szitakötős, türkiz szalaggal zárható, a sarkait fém erősítés védi.

20200305_135052-002.jpgÍgy érkezett :) 

20200305_135107-001.jpg

Mindenkinek van egy története :)

 libellus_kollazs.jpg

20200305_140000-001.jpg

Színes lapok :) 

Ugye gyönyörű? És nemcsak magadnak rendelhetsz ilyet, hanem ajándékba is, akár a tavaszi ballagásokra gondolva. Ha az érettségire készülő lányod, fiad, ismerősöd szeret jegyzetelgetni, a most előtte álló nagy változásokhoz kapcsolódó érzéseit megőrizheti egy ilyen, rá gondolva készülő könyvben. De fotóalbum, babanapló vagy receptfüzet is elérhető az oldalon. Ha épp most jött meg a kedved neked is naplózni, vagy már fontolgattad egy ideje, hogy az ötleteidnek, a hobbidnak vagy valamilyen új szokásodnak papíron a helye, próbáld ki te is a naplózást és számolj be az eredményről!

komment

Sisterhood, avagy támogassuk egymást nőként!

2020. március 08. 06:00 - timeakecskes

Nőnek lenni, megtalálni a nőiséget minden életkorban és minden létállapotban – nem könnyű, nekem legalábbis megvannak a saját küzdelmeim ezzel a témával. Kicsit a saját válaszaimat is keresem ebben a cikkben, de egy dolgot már tudok: mi az a terület, ami egészen egyértelműen kifejezi számomra a női mivoltot és ennek a jó oldalát.

2020-ban Magyarországon még mindig hátrányos helyzetben vannak a nők, a legnagyobb kisebbség – holott számszerűen nem is kisebbség, nagyjából 2%-kal vagyunk többen, mint a férfiak. Minden ötödik nő szenved el élete során testi vagy szexuális erőszakot a partnere részéről, és jelenleg is 220 ezren élnek bántalmazó kapcsolatban. Az igazi probléma az ezzel kapcsolatos közbeszéd, a megítélés, az áldozathibáztatás, amit a közelmúlt bírói ítéletei sajnálatos módon erősítenek.

Remélem, minél többen ott lesztek a mai Legyen nőnap! tüntetésen – észszerű egészségügyi elővigyázatosság mellett – és megmutatjátok a mi nevünkben is, hogy miről szól valójában a nőnap: arról, amiről az első, a női jogokról. Számomra ez a rendezvény annak a látványos megjelenítése is, hogy nők ezrei képesek kiállni önmagukért és a többi nőért, és ismert emberek vállalják arccal, névvel a fellépést értünk.

sisterhood3.jpg

Bennem – és remélem, sokunkban, akik nem tudunk ott lenni – a tüntetés és az, amiért  életre hívták, gondolkodást indít el. Szinte már szakmai ártalom, a munkámban is azt keresem ugyanis, hogy mi az, amit mi magunk tudunk megtenni a saját mikrokörnyezetünkben, családunkban, életünkben, mindennapjainkban ahelyett, hogy a döntéshozókra várnánk - és közben a rendelkezésünkre álló eszközökkel őket is igyekszünk befolyásolni.

Arra bátorítom minden női olvasómat, hogy álljunk ki egymásért és segítsük egymást! Kezdve az egészen apró dolgokkal. Osszuk meg a láthatatlan munkát és bátorítsuk egymást, hogy nyugodtan adjunk át belőle a velünk élő férfiaknak is. Ez nagy küzdelem mindannyiunknak. Hallgassuk meg és támogassuk egymást: legalább mi magunk ne kommenteljünk olyanokat nőtársaink történeteihez, hogy „minek ment oda”. Ha mi magunk sem állunk ki egymás mellett, hogyan várhatjuk el ezt másoktól? Bátorítsuk egymást, hogy elhiggyük: megérdemeljük a pihenést, a törődést, a sokat hangoztatott saját időt.

Abban is megjelenhet ez, hogy ha valamire szükséged van, először a környékbeli, helyi vállalkozónők között keresed a terméket. Ez környezettudatos döntés is, de szolidáris is. Léteznek erre is facebook csoportok, nálam már rutin, hogy ha olyan termékre vagy szolgáltatásra van szükségem, amit kisvállalkozók is kínálnak, a kedvenc anyavállalkozós csoportomban kérek először ajánlást. Egy WMN cikkből idézek: „A nők által alapított startupok kevesebb (konkrétan feleannyi) induló befektetést kapnak, ennek dacára minden egyes befektetett dollár után több mint kétszer akkora bevételt hoznak, mint azok, amelyeket férfiak alapítottak.” Tehát különösebb szolidaritási elvek nélkül is érdemes női vállalkozókat támogatni a vásárlási döntéseinkkel.

sisterhood5.jpg

Ami azonban a mindennapjainkban folyamatosan és gyakorlati szinten jelen lehet, az egymás kölcsönös segítése. Kezdve azzal, hogy amikor meglátod azt az anyukát a szupermarketben, aki azt se tudja, hova nézzen, mert már megint az ő gyereke a hangos és „neveletlen” – mosolyogj rá, és szólj hozzá néhány biztató szót, hiszen te tudod, min megy keresztül. Beszéljetek össze a közelben lakó szülőkkel és segítsetek egymásnak a gyerekekkel kapcsolatos logisztikában, hogy így egyik nap egyikőtöknek, másik nap másikótoknak legyen egy kicsit könnyebb. Ugyanígy meg lehet osztani a vásárlást vagy a főzést, ételrendelést vagy épp a gyerekfelügyeletet is.

Ne ítéld el azt az anyát, akinek más az élete, mint neked. Szerinted elpazarolja a tehetségét, vagy eltartatja magát a férjével, mert hosszan otthon marad a gyerekeivel? Vagy túl korán munkába állt újra, bölcsire és bébiszitterre bízta a kicsit, ezért rossz anyának gondolod? Próbálj kilépni ebből a gondolatmenetből. Senki életébe nem látunk bele ugyanis annyira, hogy ezeket a döntéseket kívülről megítélhessük.

A fontos az, hogy mindenkinek lehetősége legyen meghozni azokat a döntéseket, amik kiteljesítik az életét, legyen az a vezetői pozíció vagy a családanyai hivatás, és ebben kapjon támogatást.

Van egy angol nyelvű fogalom, a sisterhood, amire nincs igazán jó magyar kifejezés, talán női testvériségnek fordítanám. Olyan nők közötti kötődést jelent, akiknek hasonlóak a céljaik és az érdekeik, akik támogatják és segítik egymást. Ez a gondolkodásmód az alapja a társadalmi változásnak és annak, hogy a nők részesei legyenek a saját életükkel kapcsolatos döntéseknek. Kicsiben és nagyban is, akár a törvénykezés szintjén.

sisterhood4.jpg

Kezdjük a saját környezetünkben, fogjuk meg egymás kezét és éljünk az erőnkkel! A velünk élő, minket támogató és szerető férfiaknak pedig köszönjük, hogy értitek: ez értetek és a fiainkért is történik, egy jobb világért.

komment

És te mivel foglalkozol? - Gyuri, a termelői piac vezetője

2020. március 07. 05:00 - timeakecskes

Néhány hete indítottam egy sorozatot különféle szakmák, foglalkozások vagy akár hobbik képviselőivel, bemutatni a szakmát egy művelőjén keresztül, ahol lehet, a környezettudatosságra fókuszálva. Másodikként Schultz Györggyel beszélgettem, aki a székesfehérvári Jancsárkert termelői piacot és az azt működtető egyesületet vezeti. 

Gyurival együtt veszünk részt a 2 Lifes projektben, ami az újrahasználat szemléletét hivatott népszerűsíteni Székesfehérváron és a régióban, így az interjú is ennek nyomdokain készült.

 

Kérlek, mesélj magadról! Ki vagy, mit csinálsz, hogyan kezdted, mióta foglalkozol ezzel?

Bár Budapesten születtem és csak az egyetem után kerültem Székesfehérvárra, nagyon megszerettem ezt a várost és a környékét. A legtöbbet a vállalati szférában dolgoztam közgazdász végzettséggel termelési, értékesítési, pénzügyi területen, nagyrészt menedzsmenttagként. A kétezres évek elejétől tíz éven át a székesfehérvári polgármesteri hivatalban stratégiai felelősként városfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam. Mindig is érdekelt, hogyan élhetünk egészségesebben, és hogyan tudjuk a testi - lelki egészséget minél szélesebb körben elterjeszteni, így  nyugdíjazásomat követően Fehérváron a Jancsárkert termelői, háztáji piacot szervezem és működtetem. Hat év alatt eddig mintegy 350 szombati piacot tartottunk. Ezzel párhuzamosan vezetem a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesületet, melynek keretében az egészséges élelmiszerek fogyasztását népszerűsítjük.

schultz_gyorgy.jpg

A 2LIFES projekt, amelyben mindketten részt veszünk, az újrahasználat, azaz a reuse népszerűsítéséről szól. Te a munkád által hogyan tudsz hozzájárulni ehhez a projekthez?

Három vonatkozásban is: a vásárlók, az árusok és maga a piac szempontjából.

Ami a vásárlókat illeti, egyre többen érkeznek felkészülten a piacra vesszőkosárral és dobozokkal, szütyőkkel. Felemelő érzés pici gyermekek, iskolások kezében látom a kosarat, benne sokféle újrahasznosítható csomagolóeszközzel. Ez ma még koránt sem általános. De türelmesnek kell lenni, nem lehet a fejeket átállítani rövid időn belül. Sokféle eszközzel hívjuk fel a figyelmet, hogy tartós bevásárlószatyrokat, dobozokat használjanak, és kerüljék az eldobható műanyag használatát. Inkább a jó példákra helyezem a hangsúlyt, és nem a környezetvédelemre érzéketlenek bírálására.

Az árusokra áttérve, kérjük tőlük, hogy mellőzzék az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, és ajánljanak helyette más csomagolóeszközt, vagy csomagolásmentesen adják át az árut a vásárló kosarába. Ezt a fordulatot különösen nehéz a savanyúságok és a zöldség-gyümölcs stand esetében elérni.  Kedvező, hogy az üveg, mint csomagoló eszköz újra elterjedőben van pl. a tejterméknél, szörpöknél, méz esetében. Az árusnak legyen alternatív javaslata, eszköze a csomagolásra.

A piac, mint kereskedelmi tér, alapvetően szelektív módon gyűjti a szemetet és jórészt vegyszermentes tisztítószereket használ. Maga a piac berendezése is úgy állt össze, hogy máshol használt, leselejtezett, de még jó állapotú asztalokat gyűjtöttünk, és ezek lettek az árusító standok. Ezért mindig lehet kapni a Jancsárkertben hagyományos vesszőkosarat, textil vagy természetes anyagból készült bevásárló táskákat, többször használható csomagolószütyőket és különböző méretű, funkciójú újrahasznosított műanyag tároló dobozokat. A pecsenyésnél sem műanyagpoharat használunk, hanem kerámiabögréket. És majdnem mindig van csereszatyor a szatyorkölcsönzőben. A piac felújítását követően pedig megvizsgáljuk, hogy bevásárlókocsik használatával el lehet-e kerülni a termékenkénti csomagolást – közvetlen utat nyitva az árusoktól a parkoló gépkocsikig.

71906549_691514871622826_8236441109748776960_n-001.jpg

A napi munkádban, mindennapjaidban hogyan jelenik meg ez a szemlélet?

Nekem sem volt könnyű az átállás. Mivel a családi élelmiszervásárlást magam is a szombati piacra időzítem, előfordult, hogy akkor még felkészületlenül elfogadtam a műanyag zacskóba csomagolt pékárut, vagy zöldséget. A szemrehányó pillantások azonban helyre tettek. A hétvégi kertben egyrészt napelemekkel váltom ki a villamosenergia-vásárlást, másrészt minden csapadékvizet összegyűjtök, tárolok és a locsolást ebből oldom meg. Természetesen a zöldhulladékot is újrahasznosítom, komposztálok, aprítok és nem égetek, vagy elviszem a település Zöld kertjébe, ahol mulcsot készítenek belőle. A gépkocsimat sem cserélem pár évenként, de minek is, hiszen tökéletesen megfelel arra a célra, amire használom. Ma már ez a szemlélet komplex módon áthatja cselekedeteimet. Ahogy szélesebb körben is, még nálam sem tökéletes a kép. De a folyamat iránya egyértelműen javuló, csak a sebességgel van itt - ott gond.

Egy szakmabelinek, hasonló területen tevékenykedőnek mit mondanál az újrahasználat fontosságáról?

Egy termelői piacon koncentráltan megjelennek az újrahasználat és újrahasznosítás iránti elkötelezettség látható jegyei, de ugyanolyan feltűnő lehet annak hiánya is. Az első a szelektív hulladékgyűjtés. Ha takarékosan bánunk az energiával, anyagokkal, ezzel embertársainknak és egyúttal magunknak is jót teszünk. Azokkal értek egyet, akik nem becsülik le a kis lépések kis sikerek jelentőségét. Sokszor rövid időn belül is látni a környezeten a változások pozitív hatását, és ez a kiadásainkat is csökkenti, amellett, hogy jó érzéssel tölt el.

Milyen hosszú távú terveid vannak a vállalkozásodban, tevékenységedben?

Egyesületünk, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület elnyert egy Európai Uniós pályázatot, amely keretében három Fehérvári Családi Életmód Fesztivált szervezünk másfél év alatt. Ez csúcspontja, mintegy összegzése a hét éves munkánknak, a testi és lelki egészségről, kiemelten az egészséges táplálkozásról, a családi környezetvédelemről szól majd. Legalább kétezer fehérvári és a környéken lakó részvételére számítunk ezeken a hétvégéken. Magukat a fesztiválokat is hulladékmentesen, műanyag csomagolóeszközök nélkül tervezzük megvalósítani.

A másik kihívás a kétségtelenül mára már korszerűtlen piaccsarnok felújítása. A tulajdonos áruházlánc jóvoltából szinte minden négyzetméter megújul. A mi feladatunk a piac hangulatának átmentése, hogy ugyanolyan „szerethető” maradjon, mint eddig. Persze ez nem csupán a tárgyakon, az infrastruktúrán, hanem az ott árusító és vásárló embereken múlik majd - csakúgy, mint eddig.

57485918_455793575163812_952188760554995712_n.jpg

Ha valaki ma akarna új termelői piacot alapítani, mit mondanál neki, hogyan vágjon bele?

Kiindulópontnak válasszon jól megközelíthető, nagy saját parkolóval rendelkező helyet, és fontos az elérhető jelentős potenciális vásárlói létszám. Ha nem tudja a tervezett mennyiséget eladni és ezen nyereséget elérni az egyre kevesebb számú kistermelő, háztáji gazdálkodó a piaci értékesítés során, nem fog elmenni a bármilyen szép piacra. Ezek tükrében szkeptikus vagyok a divatból közpénzen megépült települési termelői piacok jövőjét illetően. Fontos továbbá, hogy az új termelői piac létesítője figyelje a fiatal generációk vásárlási, étkezési, főzési szokásait, az új kereskedelmi, értékesítési formákat és alkalmazkodjon, mert a hagyományos piacüzemeltetés, – ha nem lépünk – elveszítheti a jelentőségét.

Végezetül azt áruld el, te miért kezdted a munkádban a reuse szemléletet alkalmazni, mi inspirált erre, miért tartod fontosnak?

Gyermekkorom felvillanó emlékei, hogy majdnem „no waste” háztartást vezetett Édesanyám, hogy a boltba biciklin bögrével mentem el tejfölért. Néha beugrik, hogy a takarékos életvitelbe is beletartozik a „reuse”. A takarékosság is fontos szempont. Igyekszem minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magam után, ezért amikor a megújuló energia kezdett érdekelni, áttértem a napenergiára, a saját öntözővíz-ellátásra. Nemrég egy bolognai szakvásáron láttam élelmiszeripari újrahasznosítható vákuumos csomagolóeszközöket. Ezek is műanyagok, de újrahasznosíthatók!  Az elmúlt hat évben a családi, mikro szintű környezetvédelem keltette fel az érdeklődésemet, mert sokszor eszembe jut az a gondolat, amely szerint „a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön” - nincs jogunk nem jobb állapotban továbbadni, mint ahogy mi megkaptuk.

 

 

kotelezo_szoveg.JPG

2lifes_logo.jpg

kdriu_logo.png

 

 

 

komment

Tíz podcast, amit jó hallgatni

2020. március 05. 23:23 - timeakecskes

Hallgass érdekes beszélgetéseket vagy inspiráló történeteket!

Egyre népszerűbbek mostanában a podcastok, több ismerősömtől hallom, hogy szívesen hallgatja őket a legkülönfélébb tevékenységek közben, magam pedig szinte rajongóvá váltam. De mi is az a podcast? Ez tulajdonképpen egy olyan rádióadás, hangfelvétel, amelyet interneten, online vagy a telefonodon egy alkalmazás segítségével tudsz hallgatni. A podcastok tárháza végtelen. Ha van a telefonodon Spotify vagy letöltöttél egy podcast alkalmazást (iOS-re Apple Podcast, Androidra például a Google Podcast ilyen, én ez utóbbit használom) csak üsd be a keresőbe a téged érdeklő témákat, és máris böngészhetsz a találatok között. Hogy az indulás egyszerűbb legyen, íme az én kedvenceim:

  1. Lapozz a 99-re!

Szabados Ági, az ismert híradós 2017-ben indította útjára a Nincs időm olvasni kihívást, amely az olvasás népszerűsítéséről szól, és minden hónapban egy téma megadásával inspirál arra, hogy évente legalább 12 könyvet elolvassunk. A kihívás facebook csoportjának mára több, mint húszezer követője van, Ági pedig más platformokon is népszerűsíti az olvasást, az egyik a Lapozz a 99-re! podcast. Miért ez a címe? Ági személyes olvasási filozófiája, hogy száz oldalt ad egy könyvnek, ha addig nem fogja meg, akkor félreteszi és másnak ad esélyt. Az epizódok keddenként jelennek meg, és  mindig egy beszélgetéssel kezdődnek, Ági hoz egy témát, amit vendégével átbeszél, természetesen egy könyv kapcsán. A második blokkban egy ismert ember ajánlja élete könyvét, végül Ági maga mutat be a saját polcáról egy olvasmányt. A nagyjából félórás, kiváló hangminőségű epizódokat öröm hallgatni mindenkinek, aki szeret olvasni – vagy éppen szeretne többet -  és szívesen inspirálódik ezzel kapcsolatban.

lapozza99re.jpgKép forrása: szabadosagnes.hu 

  1. LibrAmore

A másik könyves kedvencem. Ez a podcast csatorna sokkal régebben fut, már 66 epizódja van, amelyek általában bő félórásak. Móni és Nina beszélgetnek könyvekről, véleményezik őket szubjektíven, gyakran vendéget is hívnak. Beszámolnak fontos könyves eseményekről, magyar és külföldi könyvvásárokról, rálátásuk van az idegen nyelven megjelenő kötetekre is. Időnként olyan eleven, élő beszélgetéseik vannak, hogy volt már, hogy közbe akartam szólni hallgatóként. Azt pedig el se tudom mondani, hány könyvet írtam már fel az általuk ajánlottakból a sohavégetnemérős várólistámra. Az epizódokban említett könyveket be is linkelik a podcastban.

  1. Nők az úton

Te az utadon vagy? Gondolkodtál már azon, hogy az élet, amit élsz, a te saját utad-e? Ha igen, akkor azért, ha nem, akkor azért való neked ez a podcast. Szlafkai Évi (365letszikra) és Csorba Anita (Inspirációk magazin) minden csütörtökön inspirációval szolgál ehhez a legkülönbözőbb témákban. Önismeret, vállalkozás, női működés, pszichológiai témák is terítéken vannak, de bemutatnak sikeres embereket is a szakterületükkel együtt, időnként pedig érdekes cikkeket boncolgatnak. Én még jegyzetelni is szoktam a beszélgetéseikből, annyi ötletet lehet meríteni belőlük. Az epizódok itt is félórásak, de repül az idő, ahogy hallgatod őket. Rengeteg epizód érhető el, jelenleg 103, böngésszétek a titeket érdeklő témákat akár a régebbiek közül is.

  1. Galántai Zsuzsa

Kicsit hazabeszélek – bár néhány hete elindult a teljesen saját podcast csatornánk is, a legtöbb beszélgetésünk egyelőre Zsuzsa csatornáján hallgatható meg. De nemcsak ezért érdemes feliratkozni. Zsuzsa a Vörösmarty rádió műsorvezetőjeként rengeteg érdekes és inspiráló emberrel beszélget a Sikerre hangolva című műsorban,  emellett megkeresi aktuális események szervezőit, és teret ad izgalmas kezdeményezéseknek, legyen szó óvszerautomatáról, sportrendezvényről vagy éppen babahordozásról. Mi a hulladékmentesség témájában beszélgetünk vele kéthetente, váltásban a Mum Goes Green bloggerével, Krisztivel.

  1. Kacatmentes otthon

Biztosan sokan ismeritek Bitay Andi blogját, a Maison blogot. Andi minimalista életmóddal és lakberendezéssel foglalkozik ezen a felületen, én a környezettudatosság kapcsán találtam rá. Nagyjából egy éve indította el podcast csatornáját, a Kacatmentes otthont, ahol ugyan egyelőre viszonylag kevés epizód található, de azok nagyon izgalmasak a téma iránt érdeklődőknek. Fenntartható otthon, tudatosság, mindez kisgyerekkel, városban. Andi nem állítja, hogy nála a bölcsek köve, a beszélgetések vonzereje részben épp az az őszinteség, amivel saját útjáról is beszél. Hallgassátok meg ti is!

kacatmentes.jpgKép forrása: https://anchor.fm/kacatmentesotthon

  1. Popfilter

Ezt a csatornát talán nem is kell bemutatni. A Popfilter Csepelyi Adri podcast műsora a WMN-en, amelyet korábban a Klubrádióban hallhattatok, félév szünet után ebben a formában indult újra. Ez is a beszélgetős műsorok közé tartozik, hol egy, hol több vendéggel, a téma pedig minden, ami a popkultúra körébe belefér: színház, zene, film, vers, könyv – izgalmas kérdések, őszinte válaszok, nyíltság, sok nevetés. Hetente jelentkezik nagyjából egyórás epizódokkal, egyelőre 12 érhető el. Az más most látszik, hogy a téma igen sokrétű, hiszen eddig az operettől a slam poetryn át a közösségi médiáig mindent érintett - és még annál is többet.

  1. Street Kitchen

Nem elég a szuper menütervezés, az ételeket meg is kell főzni. Én majdnem mindennap főzök, és a kedvenc szakácskönyvem, no meg a kedvenc online gasztronómiai magazinom a Street Kitchen. A receptek böngészése közben bukkantam rá a menüben a podcastjukra, belehallgattam és ott ragadtam. Egészen friss csatorna, 2020 elején indult, egyelőre nyolc epizóddal, amelyek hetente jelentek meg és 45-60 percesek. Kávé, pizza, marcipán, magyar konyha vagy szakácsverseny, olyan lelkesen tudnak róla beszélgetni, hogy azonnal kedvem támad megkóstolni, amiről épp szó van.

  1. Mesélj, Anyukám!

Ez is új felfedezésem, szintén idén indult csatorna. A famiily.hu podcast műsorában a szerkesztők minden héten két-két anyával beszélgetnek olyan témákról, amelyek a legtöbbünket érintenek. Te is időzsonglőrködsz, vagy csodálkoztál már rá arra, ahogy elhagyják a szádat olyan mondatok, amiket gyerekkorodban sokat hallgattál és megesküdtél rá, hogy ezt aztán soha nem fogod mondani a saját gyerekednek? És az eddigi kedvencem: a bátor és tabudöntögető beszélgetés a mellünkről. Igen, a sokat tapasztalt női mellről, a változásairól és a viszonyulásunkról hozzá. Ha felkeltette az érdeklődésed, hallgasd te is a nagyjából 45 perces epizódokat.

photo-1554200876-907f9286c2a1.jpg

  1. Túranapló

András, a Másfélmillió facebook- és Instagram oldal gazdája most már nemcsak írásban és fotókon számol be a túráiról, hanem podcast csatornáján a túrázás, a kéktúrázás ikonikus alakjaival is beszélget. 2019 októberében indult a trailerrel, majd decemberben az első tényleges adással, és azóta kéthetente jelentkezik a túrázás iránt nyitottak számára érdekes beszélgetésekkel. Tapasztalt túrázóként sem szakbarbár, úgy beszélget, hogy aki még nem gyakorlott, az talán épp ettől kap kedvet a 35-40 perces adásokban megemlített helyek felkereséséhez vagy hasonló kalandok átéléséhez.

  1. Orient Expressz

A végére egy igazi csemege. Tavaly nyáron a buddhizmusról hallgattam volna szívesen valamit, de ebben a témában nem találtam, viszont feldobta a kereső az Orient Expressz podcastot. Ez a csatorna az azóta már sajnos megszűnt, illetve online rádióvá alakult Civil rádió azonos című műsorának adásait tartalmazza már 2018 szeptembere óta, a mai napig összesen 79 epizóddal. Szerencsére a rádió megszűnése nem jelentette az adás végét, azóta is folytatják. Ha érdekel a keleti kultúra, vallás, közélet, történelem, bármi, ami Ázsia, azt itt megtalálod Kínától Pakisztánig és Japántól Malajziáig. A készítők szakemberek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának tagjai. Az epizódok egyórásak, és hetente követik egymást.

photo-1528457213615-b42528b7d61e.jpg

 

És hogy hogyan és mikor hallgass podcastet? Megteheted online vagy le is töltheted az adásokat, viheted magaddal autóvezetés közben vagy fülhallgatóval a buszra is. Zsebreteheted a telefont, miközben főzöl vagy kertészkedsz, hallgathatod bárhol várakozás közben. Ne riasszon el a bőség zavara: válaszd ki a kedvenceidet, és hallgasd azt, amelyik épp aznap a leginkább megszólít.

Neked melyik csatorna a kedvenced?

 

komment

Szereted a jegesmedvéket?

2020. február 27. 07:00 - timeakecskes

Február 27. Nemzetközi Jegesmedve Nap

Ti szeretitek a jegesmedvéket? Meg szoktátok nézni őket az állatkertben, ahogy heverésznek a parton vagy épp lemerülnek a víz alá, és a látványablakon keresztül látható, ahogy ez a hatalmas ragadozó könnyedén úszkál előttünk? Imádtátok a jegesmedvés kólareklámot, amelyben a sarki fény figyelésére összegyűlt medvék jégbe hűtött üdítőitalt pattintanak fel a szórakozáshoz? Nekem a kulcstartóm jegesmedvés, és bár nem tartom „cuki” állatnak a jegesmedvét – hogy is tarthatnám, hiszen a legnagyobb négylábú ragadozóról beszélünk – nagyon fontosnak gondolom felhívni rá a figyelmet.

polarbear.jpg

A jegesmedve ugyanis szerintem olyan, mint egy jelzőlámpa. Ha a jegesmedve bajban van, az azt jelenti, hogy mind bajban vagyunk. Hiszen mi árthatna ennek a hatalmas állatnak, amely úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy a sarki telet is elviselje, és nyolc hónapig képes élelem nélkül nemhogy túlélni, de a bocsait táplálni is? Ő a sarki tápláléklánc csúcsa, ő a király. Mi árthat tehát neki?

A klímaváltozás. Ha hatásvadászabb módon akarok fogalmazni, akkor az ember.

A már szinte elcsépelten hangzó globális felmelegedés a sarkokon látványosabban jelentkezik, mint  nálunk, a mérsékelt égövön. Ezen a linken megtekinthető az az animáció, amely a sarkijég olvadását mutatja be 1984-től 2016-ig. A jegesmedvéknek a sarki jég az életterületük, ezen vadásznak, kóborolnak, párosodnak és sokszor a téli álomhoz is itt ássák a barlangjukat. Ha a sarkvidék a mostani arányban melegszik tovább, akkor egyre kevesebb jegesmedvét fogunk látni egyre kevesebb helyen, azaz egyre nő a kihalás veszélye.

A klímaválság új megközelítést igényel a korábbi veszélyhelyzetekhez képest, hiszen nem építhetünk kerítést a medvék olvadó élőhelyei köré, amelyet majd a Maci Laciból ismert vadőrök védenek. Amit tehetünk az életterük megóvása érdekében, az ennél jóval szélesebb és komplexebb megoldásokat jelent. És mivel nekünk magunknak is stabil klímára és egészséges bolygóra van szükségünk, a jegesmedvék jövője nem választható el az emberekétől. Ami őket érinti, az mindannyiunkat érint.

Emiatt hívta életre a Polar Bears International a Nemzetközi Jegesmedve Napot, amely minden évben felhívja a figyelmet a jegesmedvék helyzetére és rajtuk keresztül a klímaváltozás fontosságára. Talán ha egy konkrét állatfaj sorsán keresztül, őket az emberhez közelebb hozva beszélünk a témáról, jobban meghallja a szélesebb közönség is. Álljon itt most ezért tíz érdekesség a jegesmedvékről.

  1. A jegesmedve otthona a tengeri jég.

Ez azt jelenti, hogy nem a hóval, jéggel borított szárazföld alkotja az életterüket. A jégen vadásznak fókára, ott szaporodnak, kóborolnak, és gyakran ide húzódnak a barlangjaikba is. Öt nagy „jegesmedveország” létezik: Kanada, USA (Alaszka), Norvégia (Svalbard), Oroszország és Dánia (Grönland). Ezek közül is a legtöbb jegesmedve Kanada területén él, a teljes populációnak körülbelül kétharmada. (Az Antarktiszon nem él jegesmedve, az a pingvineké.)

  1. A jegesmedve NAGY.

Valójában a legnagyobb négylábú ragadozó. A felnőtt hím 350-600 kg-ot nyom, a nőstény jóval kisebb (150-290 kg). A magasságukat a válluknál mérik, így 1-1.5 méter magasak, de két lábra állva három méternél is feljebb érnek.

  1. Vándorlásban igazi bajnokok!

A jegesmedve az egyik legmobilisabb szárazföldi emlős. Havonta több, mint 3000 km-t tesz meg, a territóriuma akár 600 ezer négyzetkilométer is lehet! Ez nagyjából Kalifornia területének felel meg, vagy hogy közelebbi példát hozzak, Franciaország nem sokkal nagyobb ennél.

  1. A jegesmedvebocsok a hó alatti rejtett barlangokban születnek.

A tavaszi fókalakomák után a vemhes jegesmedvemama ősszel barlangot ás, ahol életet ad a bocsainak és szoptatja őket. Miután megásta a barlangot, már csak a havazásra vár, ami majd betemeti a barlang száját és elrejti a külvilág elől. Tavasszal már a bocsokkal bújik elő, és irány a tenger, ahol újra szerezhet élelmet.  

  1. A jegesmedvebocsok születésükkor csak másfél kilósak, de néhány hónap alatt a testsúlyuk 20-szorosát szedik fel.

Egy bocs tehát nagyjából feleakkora, mint egy embercsecsemő, de amikor a család elindul a tenger felé tavasszal, a kölykök már 7-14 kilósak is lehetnek, pedig még csak 2-3 hónaposak. A jegesmedvemama teje az egyik legzsírosabb az emlősök között, szüléskor kb 31 százalékos. Ez adja a kalóriát a bocsok gyors növekedéséhez. Összehasonlításképp, az ember által fogyasztott tehéntej zsírtartalma nyers állapotában 3-6 százalék.

  1. A jegesmedvéknek csúszásmentes talpuk van.

A jegesmedvét az északi hómezőn való vándorlásra találták ki. A mancsa óriási, akkora, mint egy jókora lapostányér: 30 centiméteres átmérőjű is lehet, és a lábujjak és talppárnák közötti szőrcsomók tartják melegen. A talppárnákon apró kitüremkedések is vannak, amelyek megakadályozzák a csúszást, pont, mint a gyerekek csúszásgátlós zokniján. A nagy tappancsok az úszásban is segítik a medvét, a mellső mancsokat evezőlapátként használja, a hátsókkal kormányoz.

polarbear3.jpg

  7. Egyes jegesmedvék élelmiszerkészleteket halmoznak fel. 

Ez a viselkedés a grizzlykkel ellentétben jegesmedvéknél ritka, 45 év alatt több ezer megfigyelt jegesmedve közül csak 19 tett így. Megfigyelték, hogy attól függően raktároznak, hogy mekkora zsákmányt sikerült elejteniük, mennyi maradt belőle, miután jóllaktak, és milyen volt a jég állapota  az elejtés helyszínén. Nem meglepő módon a soványabb medvék hajlamosabbak halmozni.

  8. A jegesmedve 30 kiló fókazsírt is meg tud enni együltő helyében

Ők folytatják a leginkább ragadozó életmódot a medvefajok közül, és a húsevésen belül is a zsírra specializálódtak. Ez a fő kalóriaforrásuk, amit közvetlenül a saját testzsírjukba építenek be. Nem képesek olyan jól megemészteni a szénhidrátokat és a fehérjéket, mint a barnamedvék, ezért nagyon nagy szükségük van a fókazsírra. Ez tartja életben őket az év nagy részében, és átsegíti a hosszú böjt időszakán is.

  1. A jegesmedvék állnak a sarkvidéki tápláléklánc csúcsán, de az életben maradáshoz szükségük van a teljes élelmiszerláncolatra.

A jegesmedve testét felépítő szénatomok 86 százaléka a jégben tenyésző tengeri algából származik. Ezt az algát mikroorganizmusok, apró rákok fogyasztják, őket megeszik a tengeri halak, a halakat a fókák, a fókák pedig a jegesmedvék fő eledelét képezik. Ugyanúgy, ahogy a szárazföldön a talaj és a növényzet adja az erdei vadak táplálkozásának alapját, a jegesmedve esetében a tengeri jég és az alga látja el ezt a szerepet.

  1. A jegesmedvék helyzete sürgető, és cselekednünk kell, de szerencsére van remény

Gyakran hallunk lesújtó híreket a sarkvidék világáról és a jegesmedvékről, de tudnunk kell, hogy ha idejében cselekszünk, akkor látni fogjuk, ahogy a tengeri jég reagál a pozitív változásra. És ha a társadalmak változtatnak a karbonkibocsátásukon még időben ahhoz, hogy megmentsük a jegesmedvéket, akkor a földi élet többi szereplője része is jól jár – az emberrel együtt.

polarbear2.jpg

A helyzet valóban kétségbeejtő, de az emberiség már többször, újra és újra bebizonyította, hogy képes lehetetlennek tűnő dolgokat is létrehozni. És ebben az esetben szerencsére megvannak a válaszok, amelyekre szükségünk van.

A Polar Bears International szerint a jegesmedvék megmentésének és a klímaműködés helyreállításának módja röviden összefoglalva a fosszilis energiaforrások kerülésében rejlik. Ez az öt pont tartalmazza azt, amit az átlagember megtehet ennek érdekében:

 

  • Szavazz és emeld fel a hangod!

A legfontosabb, amit megtehetsz, hogy minden egyes választáson a klímahelyzet ügyét szem előtt tartva szavazol. Emellett hívd fel a képviselőd figyelmét arra, hogy ez neked és a közösségednek mennyire fontos, szorgalmazd az ezzel kapcsolatos lépések megtételét.

 

  • Támogasd a megújuló energiára történő váltást!

Vegyél részt közösségi projektekben, amelyek csökkentik vagy leváltják a fosszilis energia használatát tiszta energiaforrásokra, azaz szél- és napenergiára. Támogasd az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket, petíciókat.

 

  • Beszélj róla!

Akár a családodban, baráti társaságodban, akára munkahelyeden vagy nagyobb társaságban állj ki bátran és vállald fel a klímaváltozás témáját. Az is segít, ha ezzel kapcsolatos cikkeket, honlapokat, filmeket ajánlasz másoknak.

 

  • Támogasd a környezetbarát szállítást és közlekedést

Válassz olyan megoldásokat, akár a tömegközlekedést, akár a közösségi megoldásokat vagy a kerékpározást, amelyekkel csökkentheted a forgalomban részt vevő járművek számát. Vásárlásnál válaszd a minél közelebbről származó termékeket.

 

  • Vegyél részt egy jobb jövő építésében

Ha építkezel, válaszd az energiatakarékos megoldásokat, csökkentsd le otthonodban a fűtést, takarékoskodj az elektromos energiával.

 

Ti szeretitek a jegesmedvéket? Mi az, amit megtesztek értük és a tisztább jövőért?

komment

2LIFES projekt - az újrahasználatért a közösség erejével

2020. január 23. 18:03 - timeakecskes

Izgalmas kezdeményezésnek lehettünk részesei tegnap Székesfehérváron, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Ki? – Ti & Mi szervezésében.

Az ügynökség a magyar résztvevője az Interreg Europe 2LIFES projektjének. Ez a projekt az újrahasználatot helyezi fókuszába. Mit is jelent ez?

A hulladékmentesség 7R-je közül a negyedik pont a Reuse – Használd újra! Mert mi is történik a tárgyainkkal általában? Megvásároljuk őket, egy ideig használjuk, aztán vagy megunjuk, vagy már nem tudjuk többé használni, feleslegessé válik számunkra, esetleg egy meghibásodás akadályozza meg a további igénybevételt. A tárgyból az esetek java részében hulladék lesz. Vagy szelektíven gyűjtött, vagy kommunális hulladék, de mindenképpen szemét. A szelektíven gyűjtött hulladékot sem hasznosítják újra teljes mértékben, de maga a szelektálás aránya is fájdalmasan alacsony. Fogjuk meg a hulladékot korábban, már a keletkezése előtt! Olyan ez, mint a betegségeknél: jobb a megelőzés, mint a már fennálló probléma kezelése. Ezt a megelőzést célozza a 2LIFES projekt, amely azt tűzte ki célul, hogy az újrahasználat mind lakossági, mind szervezeti szinten elterjedjen, és a hároméves projekt időtartama alatt a döntéshozó szervekkel együttműködve olyan rendelkezések, szabályozások jöjjenek létre, amelyek az újrahasználat gyakorlatát innovatív kezdeményezésből mindennapi rutinná változtatják.

82599593_1789195467882001_1841605040775626752_n-001_masolata.jpg

Ezzel a céllal gyűltünk össze tegnap Székesfehérváron mi, környékbeli és távolabbról érkezett, elkötelezett magánszemélyek, vállalkozók és hivatalok képviselői, hogy megismerjük és inspiráljuk egymást, megtudjuk, ki mit tesz jelenleg a témához kapcsolódóan, és hogyan tudunk egymáshoz kapcsolódni és közösen elindulni a cél felé vezető úton.

Mi a Ki? – Ti & Mi –nél nagyon hiszünk a közösség erejében. A tegnapi találkozóra azért kerestünk meg közel húsz embert, és azért épp őket, mert vannak már korábbi tapasztalataink arról, hogy egy ilyen közösségben milyen energiák tudnak megszületni, amelyek a nyitottság, kíváncsiság és inspiráció légkörében hatványozódnak. Ahogy fókuszáltan együtt van ennyi olyan ember, akiket egy közös, jó cél köt össze, óhatatlanul is létrejönnek azok a kapcsolódások, amelyekre a közösség nélkül sokkal kisebb az esély. Felismerjük, hogy miben segíthetjük egymást és hogyan lehetünk a csoport javára – majd ezen keresztül a tágabb közösség, a lakóhelyünk, régiónk javára is. Ennek lehettünk tanúi a tegnapi első 2LIFES projekttalálkozón, amelynek résztvevőit röviden itt is bemutatom.

82797153_593025551258310_8814140874217750528_n-001_masolata.jpg

Hatpöttyös Étterem – az egyedülálló székesfehérvári étterem megváltozott munkaképességű és sérült embereket foglalkoztat. Ők szolgáltatták az enni- és innivalókat, kérésünknek és a találkozó szellemének megfelelően hulladékmentesen: üvegpoharakkal, porcelán bögrékkel és tányérokkal, újrahasznosított szalvétával.

Sárszentmihályi Ökokör -  Tóthné Balázs Kata a Tudatos Vásárlók Egyesületének szervezésében végezte el az ökokör-vezetői tanfolyamot, és két éve oktatja a lakóhelyén az érdeklődőket a környezettudatos háztartásvezetésre.

Mum Goes Green – Virág Kriszti tevékenysége annyira sokrétű, hogy nehéz lenne ilyen röviden összefoglalni. Nem kisebb célt tűzött a zászlajára, mint a Velencei-tó környéki települések kizöldítését, amellyel több projekten és eseményen keresztül egészen jól halad.

Zoknicsere Program – Csányi Zoltán, a Dressa.hu tulajdonosa évekkel ezelőtt vágott bele társaival a zokni-újrahasznosításba. A részükre elküldött lyukas, páratlan, kinőtt zoknikból szigetelőanyag és geotextil készül.

Old Blue – a veszprémi székhelyű kisvállalkozás használt farmereket dolgoz fel lenyűgöző kreativitással. Plank János szerint a farmer az egyik leginkább szennyező anyag, az előállítása és a hozzá szükséges gyapot termelése folyóvizeket tesz tönkre. Amit azonban az Old Blue-tól vásárolunk meg, azt már nem kell újonnan előállítani.

Alba Könyvmentők – Márhoffer Péter a székesfehérvári Liszt Feren utcában álló könyvszekér mellett még két másikon is menti a hagyatékból származó vagy más módon feleslegessé váló könyveket. Gondoltátok volna, hogy könyvből is mennyi hulladék keletkezik, és milyen kincseket lehet találni töredék áron egy-egy könyvszekéren?

Dársmi Design – Pereczes Melinda ásványékszereket, malákat készít, és emellett kezdett bele a régi ékszerek felújításába. Ha van olyan ékszered, ami a szívedhez nőtt, de nem tudod hordani, Melinda felújítja és új stílust ad neki. Nála még az ékszerbemutató állványok is uszadékfából készülnek.

Borgica Textilékszer – Jávorfi-Bognár Ágnes használt pólókból készülő fonalból készít környezettudatos és antiallergén ékszereket, kiegészítőket, a legújabb termékei pedig a babahordozásra már nem alkalmas hordozókendők és a pólófonal kombinációiból készülő sálak, nyakmelegítők.

Baboth Dóri Kézírás és Dekor – Dóri készítette a Ki? – Ti & Mi szemléltető tábláit is – ezek is maradék anyagok voltak. Az ő kreativitását dicséri Guszti is, a projekt kabalafigurája, szintén hulladékanyagból. Dóri kalligráfiával és dekorációval foglalkozik, mentett textilre és fára dolgozik, és az írott üzenetek által is képviseli a környdezettudatosságot.

Kaptafa bútorfestő műhely – Lauschmann Ildikó és Ungvári Beatrix kidobásra ítélt bútorok felújításával, átfestésével foglalkozik, környezettudatos festékek használatával, és még a festék dobozát is újrahasználják. Workshopjaikon bárkit szívesen beavatnak a bútorfestés titkaiba.

SzékesZÖLDvár – Sándor Barbara és Szakács Eszter környezettudatos szemléletformálással foglalkozó facebook oldalt működtetnek és videókat készítenek a témában. Kidolgoztak egy rendszert, amellyel vendéglátóhelyek környezettudatos lépéseit tudják pontozni, illetve újrahasználható textiltermékeket is készítenek. Emellett ők képviselték a Gaja Környezetvédő Egyesületet is, amelynek célja az ökologikus szemléletmód elterjesztése.

Jancsárkert Egyesület – Schultz György vezetésével hat éve működik termelői piac Székesfehérváron, ahol maguk az árusok és a termékek is az egészség és környezettudatosság szellemében jelennek meg, de a piac teret ad rendezvényeknek is, mint az Egészségpiac vagy a nyári vászonszatyor-osztás.

Manyi Mester Műhely – Ludvánné Csóri Manyival röviddel ezelőtt készült interjú ezeken a hasábokon. Manyi varrónőként tesz meg mindent a napi munkájában és különböző eseményeken való részvétellel, önkéntes varrással az újrahasználat szemléletmódjának terjesztéséért.

Östör Annamária Székesfehérvár Megyei Jogú Város képviseletében és Réder Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében vett részt a találkozón, ahol a KDRIÜ négy taggal volt jelen.

Ennyi elhivatott és lelkes közreműködővel, akik között vannak kézművesek és vállalkozók, oktatással és szemléletformálással foglalkozók, innovációs szakemberek és a döntéshozásban dolgozók, úgy gondolom, valóban elindult valami, ami a következő három év folyamán kézzelfogható eredményeket fog hozni. Kövessétek a blogot és a Ki? – Ti & Mi, valamint a KDRIÜ facebook oldalát az információkért és eseményekért!

komment

Gyerekkel az Országos Kék Túrán

2020. január 16. 06:00 - timeakecskes

Mire figyelj, ha egy kisiskolással túrázol?

Idén kezdem a hetedik évemet az Országos Kék Túrán. Ez az a túraútvonal és mozgalom, amiről talán a legtöbben hallottak Magyarországon, hiszen a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat és folytatásai (az És még egymillió lépés, illetve a Kerekek és lépések), majd ennek modern felfrissítése, az Index Bakancslista videósorozata országosan ismertté tették.

Akit érdekel a túrázás, annak a kék túra könnyebb, rövidebb szakaszai ideálisak első túrának, hiszen bárhol elkezdhető, jól kijelzett útvonalról van szó, a hozzá tartozó füzetben pedig pontosan megtalálhatók a szakaszok, lehet választani hosszt és nehézséget. Én már rutinos túrázó voltam, amikor belevágtam, és nem is túrázóként, hanem terepfutóként kezdtem. Jó fél éve futottam akkor rendszeresen, és szembejött egy vonzó versenykiírás, a Baradla Trailé. Addig csak síkon, aszfalton futottam, ebben viszont volt 16 kilométeren 500 méter szintkülönbség. Túrázóként korábban nem foglalkoztam a számokkal, csak a térképről tudtam, hogy milyen emelkedők várhatók a tervezett útvonalon. Terepfutóként megtanultam métereket kötni a domborzati elemekhez, ráérezni, hogy adott távon adott szint milyen nehézséget jelent. Ekkor még keményen rá kellett edzenem a kiszemelt versenyre, így jött az ötlet, hogy használjam edzőterepnek a kék túra szakaszait.

Háromgyerekes anyaként nem jutottam el gyakran túrázni, ráadásul mellette más tájak, szervezett túrák is vonzottak, ezért tart már hat éve az utam. Nem bánom, nincs határidő, nyugodtan lehet lassan teljesíteni. Az évek alatt viszont a gyerekek nőttek, és néhány hónappal ezelőtt eljutottunk addig, hogy a legkisebb elég komoly távokon is velem tart. Az őszi és téli hónapokban több, mint 150 kilométert tettünk meg kettesben a kéken, így már összegyűlt némi tapasztalatom arról, milyen is gyerekkel kéktúrázni. Csongor nyolcéves, ő már minden métert a saját lábán teljesít – hiszen egészen más hordozott pici gyerekkel vagy időnként nyakunkba vett ovissal járni az erdőt, mint így.

reguly_antal.jpgEz a fotó egy teljesítménytúrán készült, itt született meg a nagy elhatározás Csongorban

A fő felismerésem, hogy a gyereknek nem annyira a fizikai teljesítmény fárasztó a túrában, mint az ingerszegénység. Mi otthon is korlátozzuk a képernyőhasználatot, igyekszünk kerülni a túlingerelést, és még így is. A Kemenesháton kezdtünk, végtelen erdőségekben, síkvidéken, sok hosszú egyenes szakasszal, ahol a máskor szidott aszfalt elérése adta a változatosságot. Én magam bármikor, bármennyit tudnék erdőben tartózkodni, a nyolcévest viszont ez fárasztja. Tipp: készülj énekekkel, fejből mesélhető mesékkel vagy érdekes családi történetekkel, szójátékokkal, izgalmas beszélgetéstémákkal vagy dalokkal! Sose lesz ilyen jó alkalmad, hogy ráérősen meghallgasd, ahogy órákon át arról beszél, ami érdekli. Szerencséd van, ha ez pont a természet: vigyetek magatokkal határozót, vizsgáljátok meg a növényeket, gombákat, faleveleket és lábnyomokat, amit találtok. Böngésszetek térképet, tanuljatok együtt eligazodni rajta vagy tájolót használni. Jó, ha méritek sportórával a haladásotokat – nem a teljesítmény miatt, hanem hogy időnként be tudd neki mondani, hogy mennyi van még  hátra a tervezett távból. Mi játszottunk olyat is, hogy az nyer, aki először látja meg a következő települést.

Ezt a felismerést alátámasztja az, amikor épp ellenkezőleg, nagyon izgalmas vidéken járunk. Már egy emelkedőre való felkapaszkodás is izgalmas élményt jelent, hát még egy patak, kilátó, vár vagy érdekes sziklaalakzat! Csongor már attól is felderült, amikor a sok hosszú egyenes után újra kanyargó kis ösvényeken haladtunk, szerinte ez a normális erdő. Engem meglepett, de ő kifejezetten erőre kapott az Írottkőre felfelé kapaszkodva, egyáltalán nem kellett várni rá, sőt, örültem, hogy tudtam vele tartani a tempót. Tipp: jó, ha mindkettőtöknek van túrabotja, segít a nehezebb terepen, felfelé is, lefelé is, sárban vagy patakátkelésnél is. Vigyél magaddal kötszereket, sebfertőtlenítőt – talán nagyobb bizalommal hagyod sziklán ugrálni, ha az esetleges sérüléseit el tudod látni, persze azért okosan.

69021597_382457735797933_6992832977004658688_n.jpgUppony, Háromkő-bérc

A másik fontos tapasztalatom: a gyerek gyakrabban lesz éhes és nehezebben tolerálja az éhséget, mint te. Ez otthon az állandóan elérhető ennivalók világában talán nem is tűnik fel, de egy túrán hamar kiderül. Ha észreveszed, hogy nyűgös, elment a kedve, a motivációja, fáradtságra panaszkodik, pedig alig sétáltatok valamennyit, kérdezd meg, nem kér-e egy szendvicset, de van, amikor néhány korty vízre van szüksége. A folyadékfogyasztásra különösen kell figyelni! Nálunk mindig legalább kettővel több szendvics van, mint amit a bepakoláskor szükségesnek gondolok, egy dobozban darabolt alma, egy másikban sós magvak, és ami különösen fontos: a csoki. A csokinak szimbolikus jelentősége van, a csoki motiváció és jutalom, a nehézségek leküzdésekor vagy részcélok elérésekor elégedetten ki lehet bontani egy szeletet, és ami nálunk már rituális: a csúcscsoki, amivel az aktuális hegytetőre felkapaszkodva koccintunk, majd elégedetten elfogyasztjuk. Egyébként a csoki gyors szénhidrátot, azonnali energiát is jelent a szervezetnek, nem véletlen, ha a gyerek erőre kap tőle.

Ha már a motivációnál tartunk: a kék túra azért is jó, mert a megszerzendő pecsétek, a füzet kitöltése motiválnak. Hol gyakrabban, hol ritkábban követik egymást a pecsételőpontok, van, amikor csak két kilométer van két pecsét között, máskor tizenöt – érdemes úgy megválasztani a szakaszt, hogy ezt is figyelembe vesszük.  Létezik külön gyermekkéktúra-kiírás, egy adott tájegységben megtett 50 kilométer után jár a szakaszjelvény, és ha ebből hatot teljesített a gyermek, akkor kiérdemli a Gyermek Kéktúra jelvényét. Ezzel aztán lehet büszkélkedni az osztályban – valószínűleg kevés osztálytársnak lesz hasonló.

d.JPGA Kőszegi-hegységben egy határkövön

Szerintem a kék túrához hozzátartozik, hogy a szigorúan vett útvonal látnivalóin kívül megnézzük, ami az utunkba akad, vagy ami a közelben van és érdekes. Le lehet térni rövid szakaszokon másik jelzésre, útba lehet ejteni településeket vagy helyeket, amiket vétek lenne kihagyni. Érdemes több idővel számolni, mint amit maga a táv legyaloglása jelent, hogy a kitérők is beleférjenek, hogy ne kelljen sürgetni sem a gyereket, sem magunkat. Neki a tömegközlekedés is érdekes, és sokat tanulhat belőle.

A kék túra kitartásra is nevel – na nem abban az értelemben, hogy akkor is gyalogolni kell, ha már teljesen kimerültél. Ehelyett azt tanulhatják meg közben a gyerekek, hogy ha valamilyen nehézség adódik – éhség, fáradtság, fázás, elesés, kisebb sérülés, eltévedés – nem kell kétségbeesni vagy feladni. Végiggondoljuk, megkeressük a lehetőségeinket, ha kell, rugalmasan változtatunk, és megoldjuk a problémát. Mi futottunk már bele vadászatba, késtünk már le buszt, ilyesmi bármikor előfordulhat. Megerősítő tapasztalat, hogy az akadályokkal meg lehet birkózni és tovább lehet menni, ezt magával tudja vinni a kicsi a mindennapokba is.

n.JPGHóban a Kemenesháton

A lehetőségek tárháza pedig végtelen. Az Országos Kék Túra 1160 kilométeren kanyarog végig Magyarország hegyvidékein Írottkőtől Hollóházáig, ha ezt néhány év alatt befejeznétek, ott a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra vagy az Alföldi Kék Túra, és más színnel jelölt pecsételős túramozgalmak sokasága. Mi a következő hétvégén Nógrádtól folytatjuk. Ti merre indultok?

komment

És te mivel foglalkozol? - Manyi, a varrónő

2020. január 14. 09:27 - timeakecskes

Reuse szemlélet és környezettudatosság a varrásban

Szeretnék indítani egy sorozatot különféle szakmák, foglalkozások vagy akár hobbik képviselőivel, bemutatni a szakmát egy művelőjén keresztül, ahol lehet, a környezettudatosságra fókuszálva. Ismerjétek meg elsőként Ludvánné Csóri Manyit, a székesfehérvári varrónőt, aki rengeteg gyereknek, fiatalnak és felnőttnek szerzett már örömet ruháival és tanfolyamaival.

Manyival együtt veszünk részt egy projektben, ami az újrahasználat szemléletét hivatott népszerűsíteni Székesfehérváron és a régióban, így az interjú is ennek nyomdokain készült.

 

Kérlek, mesélj magadról pár szóban! Ki vagy, mit csinálsz, hogyan kezdted, mióta foglalkozol ezzel?

Varrónő vagyok, a Manyi Mester Műhely tulajdonosa. Kislánykorom óta varrónő akartam lenni, úgy kezdett érdekelni ez a szakma, hogy mivel duci kislány voltam, bevallom, irigyeltem a barátnőimet, akiknek nagyon szép ruháik voltak, és nekem nem találtunk ilyeneket. Mivel én is szerettem volna hasonlókat, anyukám a piacról hozott nekem szép színes lepedőket, és azokból kezdtem autodidakta módon varrni – itt még nem volt tudatos az újrahasználat, inkább a szükség hozta. Ebből alakult ki a vágy és a szándék, hogy a szakmám is a varrás legyen. Először nőiruha-készítőnek tanultam, majd utána Budapesten a ruhagyártó szakképzést is elvégeztem. Ezután jött a mesterképzés, mert még mindig úgy éreztem, hogy többet szeretnék tudni a szakmáról. Néhány évig dolgoztam varrónőként, amikor megint hiányérzetem támadt, és elvégeztem a népijátszóház-vezető tanfolyamot. Ezt nagyon élveztem, jó csapat jött össze, mindenki profi volt a kézművesség általa képviselt ágában, és mindenkit érdekelt a többieké is. Összeadtuk a tudást, megvolt a közös érdeklődés, megteremtődött az a közeg, amiben az azonos értékek mentén létrejött egy nagyon kreatív, teremtő energia.

manyi2-001.jpg

A sok tanulás közben először nagyipari ruhagyártásban, gyártósoron kezdtem dolgozni, de mivel itt a fejlődésre kevés lehetőség nyílott, váltottam egy kis műhelyre, akkor még alkalmazottként. Itt szabad kezet kaptam, alkothattam, amíg a kislányom meg nem született. Később egyes ruhamárkáknak varrtam, itt már olyan is volt, hogy én találhattam ki a darabokat, a szabást. Jó érzés volt látni az általam tervezett, készített ruhákat a kirakatokban, a boltok polcain. Négy évig a Székesfehérvári Királyi Napok emblematikus figuráinak számító óriásbábok ruhájának varrásában is részt vettem, ennek kapcsán sok ismeretséget kötöttem, a Furfang Fesztre is meghívást kaptam.

Néhány évvel ezelőtt egy barátnőm javasolta, hogy tartsak gyerekeknek workshopot. Az elsőn öt gyerek vett részt, a másodikon már tizenöt, idén nyáron harminc, szájról szájra terjed a hír, egymásnak ajánlják a szülők és a gyerekek, én pedig nagyon élvezem. Most már felnőtteknek is tartok workshopokat, lakástextilt, táskát, kisebb termékeket varrunk.

A saját műhelyemet először a szüleim házában nyitottam meg, most már két éve pedig a Manyi Mester Műhelyben dolgozom, a Barátság Háza mögött. Youtube csatornám is van, „Manyi varrás” keresőszavakkal megtalálható, ide ingyenes oktatóvideókat töltök fel egy barátnőm segítségével. 

A 2LIFES projekt, amiben mindketten részt veszünk, az újrahasználat, azaz a reuse népszerűsítéséről szól. Te a munkád által hogyan tudsz hozzájárulni ehhez a projekthez?

Nagyon sok nagykereskedést, méteráruboltot ismerek, ahol örömmel adják oda a hulladékanyagot, ami egyébként az égetőbe kerülne. Szívesen tartok workshopot, ahol a varrás által megmutatom, hogy hogy lehet akár a háztartásban is újrahasználni meglévő vagy kidobásra szánt anyagokat.

A napi munkádban mennyire jelenik meg ez a szemlélet?

Nagyon sok hulladékanyagot használok, például a bálás ruhából a gombokat. Amikor ugyanis bedarálják a feleslegessé vált ruhát, a gomb tönkretenné a vágókést, ezért előtte levágják. Több befőttesüvegnyi ilyen gombom van a műhelyben, amiket a ruhák varrásához vagy dekoráció készítéséhez használok. Az egyedi ruhák készítésekor keletkező hulladékot felhasználom  a kisebb daraboknál, és a tanulóim is tuajdonképpen hulladékon tanulnak varrni.

Gyerekkoromból hozom azt a szemléletet, hogy amit lehet, ne vásároljunk, hanem készítsük el magunk. Apukám nagyon szépen faragott, anyukám horgolt és hímzett, én is ebbe nőttem bele, és teljesen a magaménak érzem ezt a gondolkodásmódot. Aki így gondolkodik, az egy-egy nyersanyagban, leeső darabban meglátja, hogy mi készülhet belőle, és semmit nem dob ki.

Egy szakmabelinek mit mondanál az újrahasználat fontosságáról?

Egy szakembernek nemcsak a környezettudatos elv a fontos, hiszen aki varrásból él, az természetesen pénzt szeretne ebből keresni. Ebben segít, ha meglátja, hogy a semmiből is lehet pénzt csinálni. Nem kell drága anyagokat venni, lehet bálában textilt, lakástextilt kapni, ami szintén hulladékként végezné. Csak fantázia kérdése, mindenből lehet bármit készíteni.

Milyen hosszú távú terveid vannak a vállalkozásodban, tevékenységedben?

Szeretnék egy nagyobb helyiséget, és az az álmom, hogy csak gyerekekkel foglalkozhassak. A ruhavarrást szívesen átadnám egy tanítványnak, és azt csinálnám, ami engem igazán feltölt, és az a gyerekek tanítása.

manyi-001.jpg

Ha valaki ma kezdené a varrónő szakmát, mit mondanál neki, hogyan vágjon bele?

Én azt érzem, hogy most épp olyan a világ, hogy ha most valaki jól megtanulja a szakmát, akkor egy keresett, népszerű, sikeres varrónővé válhat. Korábban volt egy olyan időszak, amikor kevésbé voltunk keresettek, de most újra nagy igény van a munkánkra. A szakma ismerete mellett fontos még, hogy empátiával bírjon a varrónő, hiszen emberekkel dolgozunk, meg kell találnunk velük a hangot. Egy ruhát méretre varrni, valakinek a testére és az ízléséhez szabni nagyon intim dolog, sokszor leszünk részesei a megrendelő élete legfontosabb pillanatainak, legyen az egy szalagavató vagy egy esküvő. Tudnunk kell ezeket jó emberismerettel, türelemmel, beleérzéssel kezelni, hogy végül mindenki elégedettségére szolgáljon az elkészült darab.

Végezetül azt áruld el kérlek, te miért kezdted el a munkádban is a reuse szemléletet alkalmazni, mi inspirált erre, miért tartod fontosnak?

Van egyfajta küldetéstudatom, szeretnék lábnyomot hagyni a világban. Gyakran emlegetjük ma az időseket, akiknek még megvolt egy olyan tudásuk, amiből egyre kevesebb van a világban. Szeretném, ha majd engem is így emlegetnének, én lennék az a varrónő, aki ezeket az ötleteket adta. Nagyon sok kidobandó anyagból lehet apróságokat készíteni, akár egy szakadt ruhadarabból, maradék anyagból. Mindent lehet valamire használni, és én ezt szeretném továbbadni. A másik, amit fontosnak tartok, az a szép dolgok előállítása, akár egy darab rongyból is csodát  alkotni.  Én a legkisebb anyagra is úgy nézek, hogy látom benne, amit szeretnék alkotni – és akkor már nem a rongyot látom benne, hanem az értéket. Engem apukám tanított erre, és én is szeretném továbbadni. 

 

 

kotelezo_szoveg.JPG

2lifes_logo.jpg

kdriu_logo.png

komment

A kisgyermekkor határán - meddig csoda a csoda?

2020. január 09. 12:44 - timeakecskes

Talán ez a cikk a karácsonyi időszakba illett volna jobban, hiszen a csodavárás, az őszinte, gyermeki hit akkor látszik meg igazán. Szülőként mosolyogva és meghatottan figyeljük gyermekeinket, ahogy várják az ünnepet, benne a csodát, ahogy mi is tettük gyerekkorunkban, ki-ki a családjában jellemző szokásoknak megfelelően. Talán megijedünk, talán pánikba esünk, amikor úgy látjuk, kezd repedezni az aranymáz a mesevilág burkán, készülődik odabent a racionális kisiskolás.

Én is figyelem a gyerekeimet, elmélkedem rajtuk, átbeszéljük a férjemmel is, hogy mit tapasztalunk. Érdekes korszakban vagyunk épp: a nagykamasz 17 évesem már valódi felnőttként vesz részt az ünnepekben, ő már pénzt is keres, és vásárol belőle ajándékot. Azt még nem fejlesztette ki igazán, hogy kicsit előre gondolkodjon, hogy legyenek ötletei már karácsony (vagy akár egy születésnap) előtt arra, hogy minek örülnének a családtagjai, de legyünk őszinték: sok felnőtt is így van ezzel, talán a férfiak közül többen, mint a nők közül. A tízéves abban a szerintem nagyon szép korban van, amikor belül már tudja, hogy mi vásároljuk az ajándékot, de őrzi magának a titkot, kicsit cinkos, nem kérdez, és véletlenül se beszél erről a kisöccsének. Megtartja a varázst, amíg tudja – és jól teszi. Mi is részt veszünk a cinkosságában, ugyanúgy működik a meglepetés, mint amikor egészen apró volt. És akkor ott van még a legkisebb, aki nyolcéves lett épp karácsony előtt néhány nappal, és most ezen a határmezsgyén álldogál a csodában való hit és a befogadható valóság között.

photo-1446071712646-f049f6f30f93.jpg

Az az igazság, hogy ha jól emlékszem, mi sose mondtuk, hogy a Jézuska hozza az ajándékot. Azt igen, hogy szenteste eljön, hiszen valóban megszületik, legalábbis a születését ünnepeljük. De az ajándékról nem volt ilyen formában szó. A nagyszülők, az óvoda inkább erősítette a mítoszt, mi csak a meglepetést tartottuk fenn: hogy a feldíszített fa, alatta a csomagokkal, egyszer csak készen odakerül a nappaliba.

Ez nem túl sokáig volt tartható, nem is tudom, hogy a gyerekek emlékeznek-e ezekre a karácsonyokra, hiszen picik voltak: a dolog addig működött, amíg a kisebbek mindketten aludtak délután. Amikor a szemüket dörzsölgetve kiléptek a sötét nappaliba, ott várta őket a karácsonyfa. Aztán volt az az egy-két év, amíg a nagyobbikkal már együtt díszítettük a fát, míg a kicsi aludt. Maga a fenyő ekkor is meglepetés volt, titokban csempésztük be, majd az ajándékok is varázsütésre kerültek a fa alá, ebben igénybe vettük a nagymama pár perces elterelő segítségét. Néhány éve már közös program a fadíszítés, és az is jó! Megvan a meghitt hangulata, öröm a közös tevékenység, öröm, hogy olyan lesz a fa, amilyennek együtt szeretnénk, mindenki választhat díszeket a sok közül, amik abban az évben rákerülnek a fára, és általában készíteni is szoktunk valamit. Tavaly az akkor kilencéves középsőtől már mi is kaptunk apró ajándékot, bár lehet, hogy a Jézuska volt, mert fogalmam sincs, hogyan és mikor került a fa alá. Szóval megvan ennek is az evolúciója, és szerintem kicsit lehet hagyni magától alakulni, természetesen változni ezeket a folyamatokat, és csak finoman terelgetni át rajtuk a gyerekeket.

Idén az adventi naptárral és a legkisebb fiammal kapcsolatban volt egy kedves sztorink. Az adventi naptárra néhány éve azt mondtam, abba bizony az angyalok hozzák huszonnégy napig reggelente az édességet vagy apró ajándékot. Aztán ahogy a környezettudatosság egyre jobban az életünk része lett, az apró kacatokat igyekeztem minimalizálni, de azt se szerettem volna, ha mindennap valami finomságot kapnak – így kezdték el a tárgyakat felváltani az élmények, saját készítésű kupon formájában. Tavaly még nem is tűnt fel senkinek, hogy ez gyanús – idén ébredéskor a naptár tartalmát megvizsgálva többször jött azzal a kicsi, hogy tudom ám, hogy ezeket az ajándékokat te csinálod! Megismerem az írásodat! És persze élt a gyanúperrel, hogy ha a kártyákat én készítem, talán a kézzelfogható dolgokat is én vásárolom.

photo-1455621613471-56c7fcc60f22.jpg

Aztán egy reggel olyasmit talált a kis zsebben, ami meglepte. Nektek elárulom: postán kaptunk Mikulás-csomagot, amit túl bőségesnek találtam, kiporcióztam a három gyereknek három adagot belőle, a maradékot – apróbb, egyesével csomagolt édességeket – eltettem azzal, hogy jó lesz az adventi naptárba. A kuponokon kívül egyébként csupa hulladékmentes finomság került bele: egy marék mazsola vagy dió, mogyoró, néhány szem bonbon, kimérve kapható vagy saját készítésű keksz, papírcsomagolású csoki. Ezen a reggelen viszont egy-egy teljesen hagyományos, darabonként csomagolt édességet találtak! Sosem felejtem el, ahogy az álmos szemű, még csak félig éber, paplanmeleg nyolcéves hozzám bújt, és a nyakam köré fonta a karját:

 Anya, ezt most tuodom, hogy nem te vetted! Ezt az angyalok hozták, mert te biztosan nem vennél meg ilyet!

Hát így okoz a csomagolt, itthonról száműzött édesség adventi örömet – az angyalok olyasmit is hozhatnak, amit anya nem vesz meg. Kíváncsian várom, hogy jövőre hogy alakul ez az időszak, addig pedig figyelem a gyerekeimet a hétköznapi csodákkal kapcsolatban is.

Nálatok hogy állnak a gyerekek ezzel a fajta hittel? Írjátok meg kommentben a facebookon!

komment