Azon gondolkodtam, hogy bár nekem természetes az, ahogyan mi élünk, a kívülállóknak sokszor furcsa vagy éppen újdonság - a legszembetűnőbb ez akkor, amikor a boltban a vászonszatyromon csodálkoznak - és persze nekünk is van hová fejlődni. Különösebb koncepció nélkül, nézzük meg, mik azok az apró, mindennapi lépések, amik már fel se tűnnek. 

Ha végigmegyek egy napomon, mivel kezdem? Csörög a vekker, felkelek az ágyból, kidörzsölöm a szememből az álmot. Hát, ehhez semmilyen eszköz nem kell, hulladék csak a be nem fejezett álmom. Nézzük tovább. Kitámolygok a fürdőszobába, fogat mosok (rögtön itt egy fejlődési lehetőség: még nincs komposztálható fogkefém és saját gyártású fogkrémem). Zuhany, arcmosás, arctisztítás: tisztálkodáshoz arcra és testre is házi készítésű szappant használok, anyukám készíti és a kishibás darabokat csomagolás nélkül hozom el tőle. Sminklemosáshoz sima élelmiszerboltban kapható szőlőmagolajat teszek egy mosható textilkorongra, ezzel törlöm át az arcom. Én reggel is használom, a szappanos mosás és a hidratáló krém között, kis időt hagyva az olaj felszívódásához. Minden tudományos alap nélkül, mert nekem jólesik, és úgy érzem, a szőlőmagolaj finoman ápol a szappan után. Gyanítom, hogy az olaj nagy részét salátába fogjuk elhaszálni, mert a fürdőszobában napi két csepp fogy - ha sminket használtam, akkor négy is.

Átmegyek a konyhába, teát főzök: magamnak és a páromnak két nagy bögre zöld teát, a gyerekeknek gyümölcsteát. Egy nagy kannát használok, ha kiöntöttem a vizet a zöld teának, a maradékba megy a gyümölcstea. Szerencsére Fehérváron már két helyet is tudok, ahol a dobozomba vagy csatos üvegembe kimérve, csomagolás nélkül vásárolhatok szálas teát, amit fém teatojásban forrázok le itthon. Jön a reggeli: kenyér, péksütemény, tojás a piacról, mind a többször használatos szatyorban, dobozban beszerezve. Ha a falusi kisboltban veszünk péksüteményt, azt papírzacskóban kapjuk - a zacskó kirázva megy a papírgyűjtésre váró kupacba, vagy gyújtósnak a kályha mellé.

Felkelnek a gyerekek is, esznek, csomagolok mindenkinek. Nem egyszerű: van egy nagyétkű, húsevő kamasz, egy nagyon válogatós kisiskolás és egy vegetáriánus elsős, melléjük egy vegetáriánus férj. Mindegyiküknek saját, különböző színű többször használatos doboza van - ez ugyan műanyag, de nagyon praktikus és tartós, remélem, az összes gyerek összes iskolás évére ki fognak tartani. A szendvicsekhez műanyagborítású textilszalvétát használunk. Vizet a saját kulacsukban visznek magukkal. A reggelihez kapcsolódóan van még egy elmaradásom, a textilszalvéta. Jó néhány hónapja nem vásárolok már papírszalvétát, van néhány ikeás textilünk, de nem igazán vált be, talán mert kevés. Tipp: a barátnőm úgy csinálja, hogy külön saját mintás készlete van minden családtagnak, elegendő mennyiség ahhoz, hogy forogjon a készlet.

Iskolába a gyerekek hárman háromfelé mennek: a nagy önállóan, busszal közlekedik, a középsőt felváltva visszük a városi iskolába a barátnőmmel, mindig az, akinek amúgy is dolga van arrafelé, ezzel csökkentve az autózásunk környezetterhelését. A kicsivel gyalog vagy biciklivel megyünk a helyi iskolába, közben még a kutyát is megsétáltatjuk.

Mennyi környezettudatos lehetőség, és ez még csak a reggel volt! A következő zero waste témájú bejegyzésben haladok tovább a napi teendőkben, jön a főzés, a vásárlás, néhány házimunka. Ha érdekel a folytatás, kövesd te is a blogot és a facebook oldalamat.